Szeptember 21.

Ma is 8-ra mentünk a bölcsibe, miután Marcit iskolába vittük. A reggelinél ott ültem Milla mellett, és ő szépen meg is evett két szelet kenyeret paprikával. De a többi kis manó is olyan ügyes, kis cukik voltak, ahogy ott ültek szépen és reggeliztek.
Reggeli után elköszöntem Millácskától, ő pedig puszit adott, integetett, és ment játszani. Olyan kis tündér. Mikor érte mentem fél 12-kor, még kint voltak az udvaron. Széles mosollyal jött, amikor meglátott, nagyon örült nekem. Ma is nagyon ügyes volt, csak egy kis összetűzésük volt Ica nénivel, amikor Milla az asztalra firkált zsírkrétával a papír helyett. Amúgy jól érezte magát, vidám volt. Leültem mellé az ebéd idejére, úgy ette a karfiolfőzeléket sült hússal, hogy öröm volt nézni. Mondtam is, hogy ennyi időre itthon nemigen szokott megülni az étkező asztalnál. És szépen megvárta, hogy a többi gyerek az asztalnál is befejezze az ebédet, és utána kaptak őszibarackot. Először nem is akarta megkóstolni, de Ica néni addig bíztatta, hogy végül megkóstolta, és be is tömött még 3 szeletet. Szeret bilire járni a bölcsiben, szerintem azért mert utána lehet kezet mosni, és az nagyon tetszik neki a kis csapnál. Aztán megkeresi a törölközőjét, tudja, hogy a cseresznye jel alatt van az övé, és mivel a törölközők mellett ott van a fésűtartó és a tükör is, muszáj megfésülködni is minden alkalommal.
Szóval jól érzi magát a bölcsiben, de úgy gondoltam, hogy ebéd után egyelőre hazahozom majd, amíg nem kezdek dolgozni.
De annyira büszke vagyok rá, hogy ilyen kis ügyes.
Aztán délután voltunk teszkózni és ott meg találkoztunk Marci egyik tanító nénijével. Megláttam, hogy ott áll sorba a húsoknál, de kicsit távolabb volt, nem nézett felénk. Csak épp mutattam Marcinak, hogy nézd, ott van a Gabi néni. Ő meg egyből: "Hadd menjek oda hozzá!" Mondtam, hogy odamehet köszönni. Marci meg odaszaladt, és boldogan megölelgette. Örülök azért, hogy ezek szerint így szereti a tanító nénijét, pedig ő pont a kicsit szigorúbb volt. A másik is nagyon kedves amúgy.