Második nap a bölcsiben
Ma 9-től 11-ig voltunk a bölcsiben. Milla még egyelőre lelkes J Reggel azt kérdezte, miután Marcit elfuvaroztuk az iskolába: „Hova megyünk most?” „Hova menjünk?” „Bölcsibe!”
Egy órát bent voltunk, a szobában játszottak, kaptak ropit, és gyümölcslevet. Millát persze még leköti a sok új játék. Aztán kimentünk az udvarra, ott is elvolt a többiek között, igazából nagyon felém se nézett. De azért lehet, hogy a szeme sarkából figyelte, hogy ott vagyok-e. Itthon meg elmesélte, hogy mit csinált. „Motoroztam, csúzdáztam. Láttunk cicát!”
Viszont a nagy pörgésben úgy elfáradt, hogy nem volt hajlandó megebédelni, csak tejet ivott, és fél 12-kor már ment aludni. Majd ki kell húzni még egy kicsit, mert pénteken már ott fog ebédelni.
Harmadik nap a bölcsiben
Szakadó eső, hangulatom is körülbelül az időjárást tükrözi.
A gyerekekkel szerencsére nincsen gond. Az iskola után egyenesen a bölcsibe mentünk, Milla baba már kapott reggelit. Mint a jógyerek, szépen ült az asztalnál, evett májkrémes kenyeret és paradicsomot, itta a teát. Amikor fel akart pattanni, mondtuk neki, hogy látod, a többiek is esznek még, akkor visszaült, és ő is folytatta az evést. És közben mondta, hogy hmmm! Ez finom!
Reggeli után játszani kezdtek. Mondta Ica néni, hogy mivel Milla nem igen foglalkozik velem, menjek el és jöjjek vissza 11-re. Ha gond lenne, úgyis telefonál. Így aztán Milla ott maradt a bölcsiben nélkülem. Hát egy kicsit fura érzés volt itthon az üres lakásban. Úgy szerettem volna látni, mit csinál Milla. Mikor érte mentem, megörült nekem. Mint kiderült, nem sírt, egyszer kérdezte, hogy hol vagyok, de amúgy elvolt, folyamatosan játszott, beszélt, pisilt-kakilt bilibe. Olyan ügyes kislány. Tudja, hogy az ő jele a cseresznye.
Holnap már ott fog ebédelni.
Ma is korán lefeküdt, de legalább evett egy kis ebédet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése