Mia és én

2012 június
Ez a mese nagy kedvenc most nálunk, Marcit és Millát egyaránt leköti.
Bár ez egy csajos mese, azért Marcinak is tetszik.
Ez úgy kezdődött, hogy egy napon, amikor még Marci oviba járt, elmesélte, hogy mit is játszottak ők az oviban aznap Grétivel és Alízzal.
Így zajott nagyjából szó szerint a beszélgetés:
- Ők először egy tündéres mesét akarak eljátszani. (Itt derült ki, hogy ez a mese a Mia és én, amit akkor még Marci nem ismert a tévéből.)
Felajánlották, hogy én lehetek a fiúparipa, de annak valamilyen csat van a hajában, úgyhogy nem vállaltam. Aztán mégis beleegyeztem, hogy leszek a fiúparipa.
- És mit kellett csinálnod?
- Azt mondták, legelészni kell, ezért mégsem vállaltam el. Utána cirkuszosat játszottunk, Gréri szibériai tigris volt, én pedig kígyó.
- És mit csináltál, mint kígyó?
- Hát sétáltam.

Az, ahogyan elmesélte, magában érdemes volt egy feljegyzésre, mert jókat derültem azon, ahogy előadta. Nagyon aranyos volt.
Aztán egyszer véletlenül megláttuk a Mia és én-t a mesecsatornán, és azóta ez megy esténként.
De az a vicces, hogy Milla, aki még csak „alapszinten” beszél, azt már kimondja, hogy Mia, és azt is ismételgette, hogy „Oncáó” – ez az egyik pacinak vagy unikornisnak vagy minek a neve, és igazából Oncsáónak hangzik, fogalmam sincs, hogy kell írni.