![]() |
| Hallstatt |
Egy végtelenül kedves és segítőkész angol tulajdonosa van a panziónak. Ő minden reggel megjelent a reggelizőasztalnál, egyenként hozta ki a vendégeknek a kávét és a kenyérféléket, (a többi étel ki volt rakva), és megkérdezte, hogy aznap hová készülünk. Nemcsak eligazított, hogyan jutunk el oda, hanem rögtön hozott térképet, brossúrát, vagy akinek épp az kellett, vonat menetrendet. Szóval nagyon rendes volt.
Az első napon, 13-án este tehát egy ilyen helyen ünnepeltük meg a 8. házassági évfordulónkat.
Másnap délelőtt Hallstatt volt a program, ami 5 km-re van csak Obertrauntól. Valóban meseszép, hangulatos város. Ez a főtere:
Bejártuk, aztán visszamentünk a szállásra pihenni egyet, és délután a közeli Bad Ischl-be mentünk. Miután tettünk egy sétát a kis város utcáin, egy thermálfürdőbe mentünk, ahol sós vízű élménymedencék voltak, és hétköznap este révén, már elég kevesen voltak. Nagyon jól esett áztatni magunkat :)
A kövekező nap Ausztriában munkaszüneti nap volt, így jól tettük, hogy ezeket a programokat előző napra tettük, mert aznap már jó nagy tömeg lehetett mindenhol. Mi hegymászást tervezünk. A közelben több helyről is indult felvonó a hegyekbe. Mi a Gosausee mellettit választottuk, 10 óra körül értünk oda. Már tömve voltak a közeli parkolók. Kis gyaloglás után értük el a helyet, ahonnan a felvonó indult. Emlékszem, gyerekkoromban a Tátrában utaztam ilyesmivel. Ez egy kicsit más volt. Csak néhány perc volt az út, amelyet a felvonó megtett, mire fölért a hegyre. Így aztán a kis kabinba bezsúfoltak annyi embert, amennyi csak belefért. Nem tűnt valami biztonságosnak, hogy ennyi embert visz a felvonó, de felértünk. :)
![]() |
| egy ilyennel mentünk fel a hegyre |
![]() |
| Ezt láttuk, miután felértünk; Gosausee |
Felérvén a felvonó fenti állomásához, a kerítés mellett rögtön néhány békésen legelésző tehenet láthattunk, meg is lehetett simogatni őket. Hatalmas csend, csak a tehenek kolompolása hallatszott, harapni lehetett a friss levegőt, harsogóan zöld mezők, körbe mindenhol magas hegycsúcsok. Ha képen látom, azt mondom, giccses. De ez tényleg ilyen. Mintha egy Milka reklámba csöppentünk volna, vagy A muzsika hangjába.
Rövid séta után egy hüttéhez érkeztünk. Onnan aztán több útvonalat is lehetett választani a túrázáshoz a hegyekben.
Voltak ugye a falmászóknak való ösvények. Volt, ami levezetett a völgybe. Mi meg akartunk mászni egy közepesen nehéznek mondott 2000 méteres hegyet. (1500 méteren voltunk ekkor már.)
folyt.köv.







Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése