2013. január 23., szerda

Zajlik az élet

Az elmúlt hétvégén programokban nem volt hiány Marcinak. Kezdve azzal, hogy pénteken már nem kellett iskokába menni, viszont délután 5-től hivatalos volt a Kinga szülinapi bulijába, amit egy játszóházban tartottak. Szombaton pedig kosárlabda-meccsre mentek el Apával, egy igazi meccsre. Marcinak is tetszett, Apának még jobban :) Vasárnap meg eljött a Gréti. Marci mostanában a Gréti előtt egész más. Valamiért úgy érzi, neki jópofizni kell, és tenni-venni magát, a Gréti meg vevő rá. Szóval a lényeg, hogy mikor a Lili van itt (aki már 11 éves, de szeret Marcival játszani), vagy a Máté, vagy a Levente, akkor tök jól elvannak, eljátszanak, most pedig, hogy a Gréti volt itt, be kellett menni 5 percenként, hogy mi ez a zaj, mit csinálnak már megint. Persze azért játszottak, meg rajzoltak is, időnként volt ez a grimbulás. De a kocsiban is ez volt, amikor vittem őket a Kinga bulijába (majd pedig a Gréti anyukája hozta őket haza, aki ugyanezt tapasztalta), ugrabugráltak, nevetgéltek folyamatosan. Szóval a korabeli lányok előtt Marci másfajta viselkedést vesz fel. Még az történt vasárnap, hogy Millácska a hálószobánkban magához vette a Tantum Verde szopogatós tablettákat. Nem tartunk természetesen gyógyszereket elérhető közelségben, de ez ott maradt még a múlt hétről, amikor fájt a torkom. Az üres papírokból ítélve 3-4 szemet megevett belőle. Én boltban voltam, Apa meg azt hitte, hogy Marciékkal játszik Milla is. Hát, utána lett belőle egy nagy hasmenés. De nagyobb baj szerencsére nem történt. Hétfőn aztán a félévi bizonyítványért beígért McDondald's következett, a gyerekeek nagy boldogságára. (Már vagy féléve nem voltunk ott, és szerintem akkor megyünk legközelebb, ha az év végi bizonyítvány is jól sikerül.) A sült krumpli, a sült krumpli... Tegnap, vagyis kedden 4 órakor kezdődött a Műv. Házban Marci osztályának zenés mozgásfejlesztő bemutatója (néptánc). Nem is gondoltam, hogy ennyi mindent tanultak. Sok ritmusgyakorlatot csináltak, és nagyon ügyesen. Elismerésem a néptánc oktatónak. Milla természetesen már az elején szeretett volna közéjük menni, néha tett egy-egy lépést, úgy kellett visszafogni. De egyébként lenyűgözve nézte a műsort. A végén pedig beállhattak a szülők és testvérek a táncba, neki sem kellett kétszer mondani, nagyon élvezte. Itthon aztán Marci üzenőfüzetében egy jókora fekete pontot találtam magatartásból. Egyből elkezdett szenvedni, hogy haragudni fogunk. Kiderült, hogy az interaktív táblát csapkodta, azért kapta a fekete pontot. Hogy milyen okból csinálta ezt, azt nem tudta megmagyarázni. Persze le lett kummantva értve. Megérkezett a hó. Nem igazán hiányzik, de legalább lehet majd szánkózni. Ma reggel, amikor meg akaram állni az iskola előtt a szokásos helyen, belecsúsztunk az árokba. Kitolatni sem bírtam. Nagy szerencsémre az előttem parkoló autóból máris jött valaki, hogy segítsen. A mögöttem parkoló ismerősnek a kocsijára tette a vontatókötelet, hogy majd ő fogja kihúzni. Végülis húzni se kellett, mert ő ki tudott tolatni az árokból. Még a bölcsibe is beértünk időben. Marcit már előtte bekültem a suliba, hogy ma egyedül fog átöltözni. A bölcsi után benéztem az iskola ablakán Marciék osztályába, és megnéztem Marcit.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése